|
A József Attila Kör (a Kijárat Kiadóval és a Könyvhét című lappal közös) pavilonja előtt a 82. Ünnepi Könyvhét és 10. Gyermekkönyvnapok alkalmával dedikálják a JAK-füzetek új szerzői műveiket. Így jelen lesznek a Műhely kör alkotói, Aaron Blumm, Deres Kornélia és Szabó Marcell. A dedikálások időpontjai a cikkben találhatók.
Szombat (2011. június 4.) 14:00 A Műhely kör tagjai dedikálják a Friss dió című antológiát 16:00 Aaron Blumm (Virág Gábor) Biciklizéseink Török Zolival, és Deres Kornélia Szőrapa című művét Vasárnap (2011. június 5.) 14:00 Aaron Blumm (Virág Gábor) Biciklizéseink Török Zolival, és Szabó Marcell A szorítás alakja című művét dedikálja 16:00 A Műhely kör tagjai dedikálják a Friss dió című antológiát A dedikálásokat a MASZRE támogatta
0 Comments
A költészet napja alkalmából bemutatott dokumentumfilmet és kisjátékfilmet forgatott Gyaraki Dávid és Sarlós Dávid.
versmob 0411 - a virrasztás from versmob on Vimeo. versmob 0411 from versmob on Vimeo. A József Attila Kör Irodalmi Egyesület (JAK) elnöksége tiltakozik az ellen, ahogy 2011-ben a József Attila-díjak odaítélése megtörtént.
A Nemzeti Erőforrás Minisztériuma (NEFMI) anélkül változtatott a díj odaítélésének módján, hogy egyeztetett volna a szakmai szervezetekkel, holott azok 2010 október 20-án kelt levelükben erre kérték a kulturális kormányzatot (Tárgyalást kezdeményeznek az írószervezetek a kulturális kormányzattal). Sérelmezzük, hogy a NEFMI 2011. február 3-ai felkérőlevelében nem nevezte meg azokat a szervezeteket, akiktől kurátort delegáltatni szándékozott. Ez ellentétben áll a korábbi gyakorlattal, amikor a mindenkori kuratóriumi ülésen a szervezetek kijelölték maguk közt a következő évi ülés megszervezőjét, mely meghívta a többi szervezetet, így a jelölés lebonyolítása az írószervezetek irányítása alatt állt, decentralizált, demokratikus módon. Kifogásoljuk, hogy a NEFMI felkérőlevele szerint a József Attila-díjazottak kiválasztására a korábbi évek gyakorlatától eltérő módon úgy került volna sor, hogy a felkért kuratórium 26 személyt jelöl, akik közül a minisztérium önállóan 13-at kiválaszt. Ezzel a jelölőszervezetek delegáltjai nem értettek egyet, így a kuratóriumi ülésen csak 13 főt jelöltek. Tiltakozásunkat kiváltotta, hogy a NEFMI figyelmen kívül hagyta a szakmai kuratórium által a fentiekben is képviselt egységes álláspontot, és hozzányúlt a jelöltek köréhez, amikor négy főt kihúzott, és újakra cserélt. Különösen megdöbbentő volt a JAK-tagok által felterjesztett Pollágh Péter törlése a díjazandók névsorából, mivel ő azok egyike, akik a legtöbb szavazatot kapták a szakmai kuratóriumtól, így a legnagyobb szakmai konszenzust is figyelmen kívül hagyta a minisztérium. Természetesen joga van a minisztériumnak megvétóznia a kuratórium döntését. Ám korábban nem jellemezte a művészeti középdíjak odaítélését az, hogy a politika ekkora beleszólást kért volna magának. Ez előbb-utóbb a díj hitelvesztéséhez is vezethet. A szakmai szervezetek kompetenciájának ilyen mértékű megkérdőjelezése egy nem demokratikus folyamat elindulását jelzi, mely ellen a JAK elnöksége ezúton is tiltakozik. József Attila Kör Irodalmi Egyesület elnökség Budapest, 2011. március 16.
A Versmob 0411 című, számtalan kortárs költőt megszólaltató dokumentumfilm ajánlója
Nyitott Műhely, 2010. 12. 06.
Jelen vannak: Benedek Anna, Krusovszky Dénes, L. Varga Péter, Szegő János, Turi Tímea, Urfi Péter elnökségi tagok, valamint Balogh Endre elnök. Javaslat az elnökség átalakítására Lóránd Zsófia előzőleg telefonon javasolta az elnökség átalakítását. Az elnökség megtárgyalta, és egyhangúlag az alábbi határozatot hozta. A következő, tavaszi közgyűlésen javaslattal él az elnökség a JAK irányításának megváltoztatására vonatkozóan: a közgyűlés az elnök mellé 2 tagot választ, mindig egy évre a programfelelősök közül, jelentkezés vagy jelölés alapján, a jelölt egyetértésével. A javaslat kitér arra is, hogy az így megszavazott tagok egyike legyen nő. A későbbiekben havonta egyszer, de évente legalább 9 alkalommal kell összehívnia az elnöknek az elnökségi üléseket, melyekre a programfelelősöket is minden alkalommal el kell hívni. Az elnökségi üléseken a programfelelősök javaslattételi joggal rendelkeznek, ha annyian vannak mint az elnökség, akkor vétójoggal élhetnek a döntésekkel kapcsolatban. A JAK pénzügyi helyzete Balogh Endre tájékoztatásul előadta: kevesebb a pályázatokon nyert forrás 2010–2011-re, mint korábban. Kisebb a miniszteri keret, a Solitude-, az NCA-, az NKA-támogatások, a MASZRE-támogatások összege. A legutóbbi „csapás”: a MASZRE kuratóriumától 2 millió forinttal kevesebb pénzt kapott s JAK az előző évhez képest, így hazai programokra 4, nemzetköziekre 2 millió forint áll rendelkezésre. (Összevetésül az ismertebb szervezetek programjainak MASZRE-támogatása: Szépírók Társasága 14, Írószövetség 13,96, FISZ 4, Litera 15, Tokaji Írótábor Egyesület 4 millió forint, a teljes lista megtekinthető a www.maszre.hu „Pályázatok” menüpontjában). A 2009–2010-es költségvetési év MASZRE-elszámolásához készített összefoglalóink megtekinthetők a JAK-honlapon. Itt a nemzetközi: http://jozsefattilakor.hu/index.php?submenu=welcome&id=455&details=1&cat=1; itt a hazai: http://jozsefattilakor.hu/index.php?submenu=welcome&id=454&details=1&cat=1 Következmények: új források után kell nézni, és takarékosabban kell gazdálkodni, a honoráriumokat 10.000 forintban meghatározni, s számlát kérni a fellépőtől, mert a megbízási és felhasználási szerződés magasabb kiadást jelent. Szegő János javasolta, hogy a vidéki programszervezők a helyi kulturális és ifjúsági bizottságokkal, valamint más, lehetséges pénzügyi forrásokkal vegyék el a kapcsolatot, és igyekezzenek plusz forrásokat kérni a helyi JAK-rendezvényekre. Balogh Endre tájékoztatásul elmondja, felvette a kapcsolatot a FISZ új elnökével, Kollár Árpáddal, hogy amit lehet, és aminek értelme van, a FISZ és a JAK együtt szervezzen, így költségeket lehet megtakarítani, ráadásul a programokat is jobban meg lehet hirdetni. A közös munka feltétele: minden egyes alkalmat külön meg kell tárgyalni az elnökséggel. Az elnökség minden jelenlévő tagja egyetértett a javaslatokkal. JAK-delegált a Márai-kuratóriumban A Márai Program ideiglenes kollégiumába kért egy delegált tagot a JAK-tól Jankovics Marcell, az NKA Bizottságának elnöke. A felkérő levelet Balogh Endre előzőleg megküldte beszkennelve az elnökség tagjainak, benne a feltételekkel. A szigorú feltételeknek megfelelő jelöltek közül többen nem vállalták a feladatot, végül két jelölt közül később e-mailben titkos szavazással Balázs Eszter Annára esett az elnökség többségének választása. Összeférhetetlenség Balogh Endre elmondta: a Móricz-kuratóriumi összeférhetetlenségi nyilatkozatra vonatkozóan ügyvédi és civil ügyekkel foglalkozó szakértői konzultációkat folytatott, és ennek fényében alakított ki egy javaslatot. Eszerint amennyiben 12 hónapon keresztül átlagosan valakivel havi bruttó 50000 (azaz ötvenezer) forintnál nagyobb jövedelemre tesz szert onnan, ahol valamely kurátor vezető szerepet lát el (ügyvezető, elnök, igazgató stb., kifejtve lásd lent, a tervezetben) vagy meghatározó részben tulajdonos — legyen ez akár egyesület, akár alapítvány, akár cég —, akkor a kurátornak nem szabad szavazni a jelentkezőre. Az elnökség tagjai egyetértettek a javaslattal. Ennek megfelelően Balogh Endre átírta a Móricz-kuratórium összeférhetetlenségi iratát, melyet először a tagsággal véleményeztet, s utána javasolja a Móricz-kuratóriumnak. A többi kuratórium, ahol összeférhetetlenségi nyilatkozat van, más jellegű (hiszen nemcsak magánszemélyek, hanem cégek, alapítványok, társadalmi szervezetek is pályázhatnak), így azokra ott külön szabályokat kell alkalmazni. ÖSSZEFÉRHETETLENSÉGI NYILATKOZAT (tervezet) Alulírott …………………………….., a Móricz Zsigmond irodalmi ösztöndíj Kuratóriumának tagja kijelentem, hogy a 2011. évi Móricz Zsigmond irodalmi ösztöndíjra pályázatot benyújtó magánszemélyekkel nem állok közeli hozzátartozói viszonyban („közeli hozzátartozók: a házastárs, a bejegyzett élettárs, az egyeneságbeli rokon, az örökbefogadott, a mostoha- és neveltgyermek, az örökbefogadó-, a mostoha- és a nevelőszülő, valamint a testvér; hozzátartozó továbbá: az élettárs, az egyeneságbeli rokon házastársa, bejegyzett élettársa, a jegyes, a házastárs, a bejegyzett élettárs egyeneságbeli rokona és testvére, valamint a testvér házastársa, bejegyzett élettársa” Ptk. 685.§. 2/b.); sem nekem, sem közeli hozzátartozómnak nincs azonos munkáltatója a pályázókkal; a pályázókkal sem nekem, sem közeli hozzátartozómnak nincs közös tulajdonban lévő vállalkozása; sem én, sem közeli hozzátartozóm nem vezető tisztségviselő a pályázók tulajdonában álló vállalkozásban; az általam vagy közeli hozzátartozóm által vezetett gazdasági társaság, alapítvány vagy társadalmi szervezet a pályázónak nem munkáltatója, illetve ezektől az elmúlt 12 hónapban kapott magánszemélyként vagy cégen keresztül történt eseti díjazása nem haladta meg átlagosan a havi bruttó 50000, azaz ötvenezer forintot. Amennyiben a fenti összeférhetetlenség valamely pályázó esetében fennáll, köteles vagyok ezt jelezni, és a szavazásnál tartózkodni. Re:Verse Az elnökség egyetért azzal, hogy a Re:Verse-sorozatban 2011-ben Kalász Orsolyával fiatal magyar költők és fiatal német költők fordítanák egymást, külön erre az alkalomra írt szövegeket és korábban elkészítetteket, a fordításokat közösen adnánk ki egy német kiadóval, bilingvis kiadványként. Női kvóta? Balogh Endre elmondta, hogy a József Attila-díjra és más állami díjakra jelölteknek sajnálatosan kevés nőt javasolt a tagság, csak Berg Judit került be a 13 József Attila-díjra javasolt szerző közé, holott rengeteg irodalomtörténész, író, költő nő még nem kapott ilyet. Az elnökség javaslata: minden ilyen felhívásnál külön meg kell kérnie az elnöknek a tagságot, hogy nőket is jelöljenek. (A női kvótát az elnökség elvetette, mert igazságtalannak tűnt, hogy nagyon kevés, esetleg egy jelöléssel a kvóta miatt már valakit díjra terjeszthessünk fel.) Isztambuli Nyilatkozat Dunajcsik Mátyás az Európai Írók Parlamentjén részt vett, ahol egy közös levelet fogalmaztak meg. A fordítást az elnökség egyhangú javaslata szerint egyeztetni kell Mátyással, majd a JAK honlapján közzétenni. A pécsi szál A JAK pécsi jelenlétének erősítése érdekében Balogh Endre felveszi a kapcsolatot az Irodalmi Páholy szerkesztőségével. Ezt az elnökség egyhangúlag támogatta. Irodalompolitikai hírek Balogh Endre tájékoztatta az elnökséget arról, hogy az Írószövetségben új elnök van, Szentmártoni János, akinek személyesen gratulált a tisztséghez. Az Írószövetség tisztújító közgyűlésén elhangzott, hogy a (jelenleg Magyar Alkotóművészeti Közalapítványhoz mint megszüntetendő közalapítványhoz tartozó) szigligeti alkotóházzal lehetséges, hogy majd az Írószövetség rendelkezhet. Várhatóan a jelenlegi formájában megszűnik a Magyar Könyv Alapítvány (azóta hivatalosan bejelentették a megszüntetést). Megváltozhat a szerzői jogi törvény, aminek következménye lehet, hogy az Artisjustól az irodalmi jogok kezelése átkerülne valamely más szervezethez. A jegyzőkönyvet Balogh Endre készítette 2010. november 25. és 27. között Isztambulban került megrendezésre az Európai Írók Parlamentje, az idén Pécs és a Ruhr-vidék mellett Isztambulban is zajló Európa Kulturális Fővárosa projekt keretében. Az eseményen Magyarországot Dunajcsik Mátyás író, műfordító és kritikus képviselte. A tanácskozás zárónyilatkozatát az ő fordításában közöljük.
Íróként mindannyian azért gyűltünk össze az Európai Írók Parlamentjére, hogy az irodalommal, mint a világunk és látásmódunk szélesítésének módszerével foglalkozzunk. Hiszünk abban, hogy az irodalom olyan hely, ahol a különböző nézőpontok a lehető legkonstruktívabb módon találkoznak és csapnak össze, akár az írott szövegek, akár a szerzők élő párbeszédének formájában. Tekintettel a világban – úgy Európában mint Törökországban – egyre növekvő intoleranciára, sajnálattal tölt el minket, hogy az eseményen V.S. Naipaul részvétele lehetetlenné vált. ISZTAMBULI NYILATKOZAT 2010 • Életbevágóan fontos, hogy a kulturális és irodalmi tevékenységek szabadságát semmi ne korlátozza. A szólásszabadság minden közvetlen és közvetett akadályát el kell hárítani. A szólásszabadságot korlátozó fenyegetések és erőszak ellen a lehető legerősebb intézményi és civil szervezeti erőforrásokat kell mozgósítani. • Minden olyan törekvést fel kell számolni, ami a könyvkiadás és a sajtó szabadságát fenyegeti; tiltakozunk minden olyan módszer ellen, mely az írók, fordítók és könyvkiadók elnyomását célozza, beleértve azon törvényeket is, melyek alkalmasak az írók zaklatására és megfélemlítésére, ahogyan az Törökországban és Európában ma is megtörténik. • A nyelvi elnyomás elfogadhatatlan. Mindenki számára lehetővé kell tenni, hogy az általa szabadon választott nyelven fejezze ki magát. Meg kell találjuk a módját, hogy hogyan léphetünk túl a centrum és a periféria alá- és fölérendeltségi viszonyain. A kisebbségi nyelveket és a „kisebb” nyelveket védeni kell, az ezekre és ezekből készülő műfordításokat pedig támogatni. A kontinens irodalmi földrajzának kialakításában a műfordítás elsődleges fontossággal bír. A műfordítás a határokon átívelő irodalmiság leglényegesebb eszköze. Ennek finanszírozásához új forrásokat kell találni, a létező fordítástámogatási forrásokat pedig védeni kell. • Olyan intézkedéseket kell hozni, melyek lehetővé teszik a nem kereskedelmi célú, független szellemű irodalmi művek születését és hozzáférhetővé tételét a nagyközönség számára. A kihalás szélén álló irodalmi műfajokat védeni kell. Elő kell segíteni az olyan programok születését, melyek a kifejezés egysíkúvá válása helyett a biblio-diverzitás eszméjét népszerűsítik. • A digitális média különösen fontos a gondolat- és szólásszabadság szempontjából, és egyben a világ demokratizációjának nagy lehetőségét rejti magában. Tiltakozunk minden olyan politikai ellenőrzés és cenzúra ellen, mely korlátozza az eszmék és információk szabad áramlását. Meg kell találnunk a minőségi információszolgáltatás és a szerzői jogvédelem összehangolásának új módszereit. • A politikai, etnikai, vallási és nemzeti ellentétek nem szabad, hogy bármelyik írót is korlátozzák mesterségének gyakorlása közben. Támogatjuk a kulturális sokszínűséget és a kulturális cserefolyamatok minden formáját. 2010. november 27., Isztambul A nyilatkozat eredeti angol szövege itt tekinthető meg A magyar írószervezetek (Magyar Írószövetség, Szépírók Társasága, FISZ, JAK) képviselői a MAOE kezdeményezésére a magyar irodalmi kultúra megvédése és ápolása jegyében párbeszédet szeretnének indítani a 2010 tavaszi választás után megalakult kulturális kormányzattal. Az irodalmat az anyanyelvi kultúra és művelődés egyik legfontosabb jelenségének tekintjük, ezért megítélésünk szerint az állam nem mondhat le az irodalom világának támogatásáról.
A párbeszédnek az alábbi területek áttekintését kell érintenie: I. Az írók helyzete (szakmai, egzisztenciális) — Adókedvezmény biztosítása a művészeti alkotótevékenység elnevezésű tevékenységre. Ezen a területen megoldandó feladatként jelentkezik, hogy ne csak a számlás kifizetések kapcsán, hanem a számlával nem rendelkező magánszemélyeknek való kifizetések kapcsán is érvényesüljön a kedvezményes adózás elve. — Azok az állami díjjal — pl. középdíjjal, babérkoszorúval stb. — rendelkező művészek, akik nem kapnak rendszeres havi állami támogatást, mint pl. az olimpiai bajnokok vagy a digitális irodalmi akadémia tagjai, kaphassanak öregségi nyugdíj-kiegészítést, például a babérkoszorús írók az öregségi nyugdíj mellé a minimál nyugdíj 25 százalékát. Megítélésünk szerint ezt a gyakorlatot valamennyi művészeti területen be kell vezetni.A rászoruló alkotók számára biztosítani kell a segélyek nyújtásának lehetőségét a meglévő művészeti intézményrendszeren belül. — Az állami középdíjakkal járó pénz megalázóan alacsony. A díjak és ösztöndíjak legyenek adómentesek. Érdemes egy-egy szakterület díjait tovább differenciálni, a fiatal írók számára javasoljuk egy új díj létrehozását. Az odaítélendő középdíjak számát — a presztízsnövelés érdekében — csökkenteni kell, a díjat odaítélő kuratórium működését a rendeletben pontosan kell szabályozni. II. Az írószervezetek működése, kapcsolatrendszere — Biztosítani kell a magyar irodalom nemzetközi kapcsolatrendszerét. Ma az írók támogatással, ösztöndíjjal alig utazhatnak külföldre. A meglévőnél jóval nagyobb mértékben támogatni kell a magyar irodalom idegen nyelvekre való lefordítását, erre a célra külön alapot kell létrehozni. — A film- és színházi törvényhez hasonlóan szükséges az irodalom területéhez kötődő törvény létrehozása. Ennek a törvénynek kell biztosítania az irodalmi intézményrendszer jog szerinti működését. A törvényben külön ki kell térni arra, hogy a különböző gazdasági társaságok, vállalkozások, magánszemélyek adókedvezményt kaphassanak az irodalom támogatása után. Biztosítani kell a rangos írószervezetek hosszú távú, nem pályázatokhoz kötött működtetését. — Az irodalmi szervezeteknek a minisztériummal megegyezésre kell jutniuk abban, hogy mely szervezetek milyen szinten vegyenek részt a díjakra, kitüntetésekre vonatkozó javaslatok kidolgozásában és a különböző szakmai kollégiumok munkájában. III. A folyóiratok helyzete — Az irodalmi intézményrendszer fenntartásának, működtetésének újragondolása során megkülönböztetett gonddal figyelni kell a meghatározó jelentőségű folyóiratok léthelyzetének javítására, ezen belül a 2009-ben indult hosszú távú támogatási rendszer továbbépítésére az NKA-n belül. Alapelvként el kell fogadni, hogy a folyóiratok szinte példányszámuktól függetlenül a szellemi élet legfontosabb elemei, a szellemi élet valójában a folyóiratokban és azokon keresztül zajlik. — A nyilvánosság szerkezetének megváltozásához kötődően az állami támogatási rendszerben (NKA) létre kell hozni egy internetes szakkollégiumot, amely az internetes művészeti szakportálokat és több művészeti ággal foglalkozó portálokat kíséri figyelemmel, s támogatásban részesíti őket. IV. A könyvkiadás helyzete — Az NKA keretén belül növelni kell a két- vagy hároméves programok arányát, mert a jelenlegi struktúra nem biztosítja a tervezhetőséget, és az elmélyült szakmai munkát sem segíti az állandó pályázási kényszer. — Az idegen nyelvű kiadások támogatásának a forrását meg kell növelni, s önálló programirodaként kell működtetni. — Szabályozni kell a terület kereskedelmét, szét kell választani a könyvkiadást és a könyvkereskedelmet, a versenyjog idevágó szabályait is újra kell gondolni. — Az Ideiglenes Márai Program struktúrájának véglegesítésébe és majdani munkájába az írószervezeteteket be kell vonni. V. Média A jelenleginél jóval nagyobb arányban biztosítani kell a kortárs irodalom és alkotóművészet jelenlétét a közmédiában. VI. Oktatás és a kortárs irodalom helyzete, kapcsolata Rendezvények szervezése, irodalmi fesztiválok középiskolásoknak, irodalmi táborok, rendszeres rendhagyó irodalomórák vidéken is. Külön feladatként kell gondoskodni az olvasóvá nevelés területéről, ez csak az anyanyelvű irodalomhoz kötődően mehet végbe. Javasoljuk, hogy az érdekegyeztető tárgyalásra és a jelen tervezet kibontására a következő szervezeteket hívják meg: Drámaírók Kerekasztala, Erdélyi Magyar Írók Ligája (EMIL), Fiatal Írók Szövetsége (FISZ), FOKUSZ Egyesület, Kárpátaljai Magyar Művelődési Intézet, Könyves Szövetség, IBBY - Gyermekkönyvek Nemzetközi Tanácsának Magyar Egyesülete, Írók Szakszervezete, József Attila Kör Irodalmi Egyesület (JAK), Magyar Írók Egyesülete, Magyar Írószövetség, Magyar Alkotóművészek Országos Egyesülete Irodalmi Tagozat (MAOE), Magyar Irodalmi Szerzői Jogvédő és Jogkezelő Egyesülete (MISZJE), Magyar Irodalomtörténeti Társaság, Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülete, Magyar Műfordítók Egyesülete, Magyar Művészeti Akadémia, Pen Klub, Széchenyi Művészeti Akadémia, Szépírók Társasága, Szlovákiai Magyar Írók Társasága (SZMÍT), Vajdasági Írók Egyesülete. Budapest, 2010. október 20. Balogh Endre a József Attila Kör elnöke Bednanics Gábor a Fiatal Írók szövetségének elnöke Csaplár Vilmos a Szépírók Társaságának elnöke Füzi László a MAOE Irodalmi Tagozatának elnöke Vasy Géza a Magyar Írószövetség elnöke A közeljövőben több JAK-program kerül megrendezésre Szegeden: Lázár Bence András a középiskolásokhoz látogat, bemutatkozik négy fiatal prózaíró, s az is kiderül, milyen, amikor fut a róka.
Középiskolás fokon Vendég: Lázár Bence András költő Beszélgetópartnere: Boldog Zoltán, tanár, irodalomkritikus Időpont: 2010.11.18. (csütörtök) 14:20 Helyszín: SzSzKSz Kossuth Zsuzsanna Egészségügyi és Könnyűipari Tagintézménye (6724 Szeged, Kodály tér 1. ) Próbaidő — prózaidő Fiatal prózaírók bemutatkozása Vendégek: Nagy Ildikó Noémi, Szvoren Edina, Király Levente, Gerőcs Péter Beszélgetőpartnereik: Milián Orsolya, Gaborják Ádám Időpont: 2010.11.22. (hétfő) 19:00 Helyszín: Grand Café Mozi és Kávézó (6720 Szeged, Deák Ferenc utca 18.) Fut a róka Deres Kornélia, Pollágh Péter, Sopotnik Zoltán felolvasóestje Moderátorok: Orcsik Roland, Gaborják Ádám Időpont: 2011.11.23. (kedd) 18:00 Helyszín: SZTE Móra Ferenc Kollégium (6726 Szeged, Közép fasor 31–33.) A József Attila Kör Irodalmi Egyesületének tagsága József Attila-díjra, Balassa-díjra, Márai-díjra, Babérkoszorú-díjra, Széchenyi-díjra és Kossuth-díjra jelölt személyeket. Az alábbiakban a jelölés összesítése olvasható.
József Attila-díj 1. Balázs Imre József 2. Pollágh Péter 3. Berg Judit (mese) 3. Gerevich András 3. k. kabai lóránt 3. Lanczkor Gábor 3. Németh Zoltán 4. Krusovszky Dénes 5. Horváth Viktor 5. Jenei László 5. Mestyán Ádám 5. Nagy Koppány Zsolt 5. Sopotnik Zoltán Goretity József (műfordító) Körner Gábor (műfordító) Balassa-díj Szirák Péter Vári György Márai-díj Nagy Koppány Zsolt Szilasi László Babérkoszorú-díj Bartis Attila Borbély Szilárd Széchenyi-díj Kulcsár Szabó Ernő Kossuth-díj Marno János Középiskolás korosztály számára íróiskolát szervez a József Attila Kör Irodalmi Egyesület Budapesten, 10 héten át heti egy alkalommal. A prózaórákat Cserna-Szabó András tartja, a versszemináriumokat Tóth Krisztina.
A másfél órás, szeminárium jellegű foglalkozásokon vers- és novellaelemzésre lehet számítani, valamint a jelentkezők írásait beszélik meg a csoportok. Helyszín: Nyitott Műhely (Ráth György u. 4.), időpontok: kedd 17 óra (vers), szerda 17 óra (próza). Részvételi díj: 10 000 Ft. Jelentkezési határidő: 2010. október 14., déli 12 óra. Jelentkezni kizárólag e-mailben lehet: [email protected] Folytatódik az ImPulzus! A József Attila Kör kritikai sorozatának nyolcadik, a második évadot nyitó estjén a résztvevő négy fiatal kritikus – Horváth Györgyi, Lapis József, Szegő János és Turi Tímea – az elmúlt hónapok egyik legfontosabb verseskönyvéről, Borbély Szilárd A Testhez című kötetéről beszélget.
Időpont: 2010. október 7. (csütörtök) 18:00 Hogyan lehet esztétikai érvénnyel közelíteni a testhez? Hogyan lehet kritikailag beszélni A Testhez című könyvről? Mit jelent Borbély poétikájában az óda és a legenda műfaja? Milyen helyet foglal el az új könyv Borbély életművében? Az esemény támogatói / The event is supported by: MASZRE A következő alkalommal 2010 november 9.-én a kiváló színikritikus Tompa Andrea első regénye A hóhér háza lesz a kritikai beszélgetés témája. A József Attila Kör (JAK) a fiatal kortárs magyar irodalom több, mint húsz éve működő szervezete, melynek elsődleges célja a pályakezdő irodalmárok indulásának segítése, a legújabb kortárs magyar irodalom kutatása, eredményeinek bemutatása és eljuttatása a közönséghez felolvasó- és vitaestek, konferenciák és rendhagyó középiskolai irodalomórák szervezésével, valamint a JAK-füzetek és a Világirodalmi Sorozat kiadásával. A JAK emellett számos hazai és nemzetközi programsorozat, ösztöndíjprogram és fesztivál aktív résztvevője, a fiatal irodalmárok egyik legfontosabb hazai érdekképviseleti szerve. Horváth Györgyi (1974) Irodalomtörténész, kritikus, szakfordító. Rendszeresen publikál külföldi és hazai irodalmi lapokban, társszerkesztője egy angol és egy magyar nyelvű kortárs magyar irodalmi antológiának (Hide and Seek, 2004 és Kortárs irodalmi olvasókönyv, 2005). Két önálló kötete jelent meg (A hiányzó B, 2005 és Nőidő, 2007). Jelenleg a Balassi Intézet és az ELTE BTK Összehasonlító Irodalom- és Kultúratudományi Tanszékének oktatója, az MTA ösztöndíjasa. Lapis József (1981) Irodalomtörténész, költő, szerkesztő. 2006-ban magyar-angol szakon végzett Debrecenben, ugyanitt végezte PhD-tanulmányait is. A DE-BTK tanársegédje. A Zempléni Múzsa és a Debreceni Disputa szerkesztője. Verseit, novelláit közölte a Spanyolnátha, a Parnasszus, az Új Holnap, a Zempléni Múzsa, a Légyott, az Alföld, az Irodalmi Jelen. A debreceni LÉK irodalmi kör és a József Attila Kör elnökségi tagja. Szegő János (1982) szerkesztő, kritikus. A PPKE BTK esztétika-magyar szakán végzett. A Litera.hu irodalmi portál szerkesztője. Írásai rendszeresen jelennek meg az Alföld, a Beszélő, az Élet és irodalom, a Holmi, a Litera.hu, a Magyar Narancs, a Műút, a Revizor Online valódi és virtuális hasábjain. Kritikaeszménye az előnyszabály, kedvenc játékeleme a les. A József Attila Kör elnökségi tagja. Turi Tímea (1984) író, kritikus. Az SZTE-BTK PhD-hallgatója, témája a tárcairodalom, újságírás és irodalom kapcsolata. Írásai többek között a Tiszatájban, a Literán, a Műútban jelennek meg. Az alábbiakban azokat az absztraktokat, azaz tartalmi kivonatokat, összefoglalókat tesszük közzé, amelyeket a pénteki Marno-Nap előadói készítettek.
Áfra János: Túl közel a távolihoz (Marno János: a semmi esélye) Marno a semmi esélyéhez csatolt paratextuális szerepű könyvjelzőn igen egyszerűen genealogizálja a kötetcímet, azonban nem tekinthetünk el attól, hogy lírájában már első kötetétől, az együtt • járástól visszatérő motívumként van jelen a „semmi” fogalma, amely a közbeszédben ugyan többnyire csak a hiány jelzésére szolgál, Marno lírájában azonban egzisztenciál-ontológiai dimenzióba kerülve gyakran kap ezen túlmutató jelentést is. Az előadás e motívum nyomvonalán próbálja lokalizálni a semmi esélyének életműben elfoglalt helyét. Bedecs László: A te meg a világ - A Marno-féle önmegszólításról - A Marno-versek leggyakoribb beszédhelyzete a megszólítás, azaz egy egyes szám második személyű, sokszor meg sem nevezett partner bevonása a vers terébe. Vagy még inkább: a versek terébe, hiszen ez az alakzat a köteteken átnyúlóan is egy meg-megszakított, mégis ugyanazon téma köré szerveződő dialógust sejtet. Vajon milyen funkciói lehetnek ennek a bizonyos „te”-nek? A megszólítás (csak) önmegszólításként olvasandó? Amúgy József Attilától örökölt formák között? Netán a Marno-költészetben nem mindig kitapintható szimmetriaigényhez is van köze? Mennyiben szól mindez az én izolációjáról, hasadásáról, eredendő kettősségéről? Előadásomban mi másra, ezekre a kérdésekre keresem a választ. Berta Ádám: A jelölés általános iránya Marno János verseiben Előadásom hipotézise, hogy Marno János verseiben valamiféle eltérített szomatizáció zajlik. Készülő szövegem fókuszában az utolsó két kötet – Nárcisz készül, A semmi esélye – áll, interjúrészletekkel kiegészítve. A Marno verseiben megelevenedő élettelen elemek a szövegek E/1.-e által megszemélyesített magányos isten irányítása alatt, projekciókként nyerik el értelmüket, helyüket az egészben, noha Marno néha eljátszik a gondolattal, hogy introjekcióról van szó. Saját tulajdonságai vagy inkább paraméterei inverzióját kell folyton újra megszenvednie minden egyes verselemnek; amint jelölni kezdi Marno, leküzdhetetlen vibrálást bocsát rá szószerintiség és metaforizáció terében, az alany mindenkori figyelmének tükrében. Az emlékezés lyukaira, kudarcaira folyton visszatérő, szüntelenül testrészek nevét mantrázó beszéd a kimondás révén a racionalizáció ellentétét viszi véghez: szövegtestként az élő test egyik védekezési formáját reprodukálja, nevezetesen szomatizál. A gondolatokat e beszédmód úgy simítja egy lényegüktől teljesen idegen rendbe, hogy a beszélőnek közben beleborzolódnak a szervei az aktusba. Minden jel, minden tollvonás megvon valamit a test harmóniájából, és közvetlenül követi le az agitált, nervózusan vajúdó élet rezdüléseit. „...Nárciszt most eszi / a kérdés... / ... / mert a válasz, míg él, ott romlik benne.” Olvasás közben nem lehet cserélni ezzel az alakulva alkotó szubjektummal, de azt sem lehet megúszni, hogy halálpontosan értsük, mi történik, hiszen minden kristályosan egzakt. A szöveg szubjektuma, a nyelvi alany és az érző lény réges-rég két külön útra tévedt, noha ugyanazokon a tapasztalatokon osztoznak. E szétválás révén válik megragadhatóvá az a tapasztalati kör, amelyek máskülönben hozzáférhetetlen maradna, mert elemeinek regisztrálása során a megfigyelő jellemzően közlésképtelen. Ebben a szövegben viszont könnyedén, illesztésmentesen tapad a befogadóra a nyelvi tapasztalat, bármilyen legyen is ő. „S hogy mit nyújthat még az anyag cserébe.” Test és emlékezet, kiművelt szavak és animalisztikus indulatok között lavíroz Marno szövege, s a túl erőteljesen jelölt pólusok között elvesztett egyensúly helyett pillanatképek sorozata érvényesül. „(És most, ha megölik, sem emlékszik többre.)” E jelrendszerek kizárják egymást, kikényszerítik, hogy egyik vagy másik sajátítsa ki a rendelkezésre álló figyelmet. Evidencia, hogy párhuzamos megragadásuk lehetetlen: „Kiesvén a saját emlékezetéből, / egy nap megjön az embernek a hangja.” Borsik Miklós: Néhány szó a Marno-hapaxokról Ökölnyár, redőnrésg, lakóma. Emlékezetes Marno-szavak ezek, amelyek jó eséllyel önállósulnak, hogy miközben eredeti kontextusuk távolodó háttérnek bizonyul, ún. egyszavas versként is megpróbáljanak érvényesülni a befogadói tudatban. Emblémákká válnak? Mintha már egy poétika, egy hangoltság stb. sajátos interpretátoraiként ismernénk rájuk, miután a versek testéből – ha egészen nem is, de – kikülönültek (amiben adott esetben egy kurzív szedés is segítséget nyújthat számukra). A Marno-féle hapax legomenon azonban több alkalommal vers-, sőt kötetcímként kínálja magát, gondolhatunk itt többek között a ragozómadár és a daidal kifejezésekre. Az utóbbi egy önreflexív sűrítmény, definitív szójáték, mely a költészet szerepéről, értelm(etlenség)éről is állít valamit, úgy kontaminálja a győzelem és a vereség jelölőit. Figyelemreméltó továbbá, hogy miként a proverbiumok Marno költészetében könnyűszerrel alig ismert önmagukkal lephetnek meg bennünket, vagyis eredeti jelentésük, „rematerializált” valójuk – az idióma-tudattalan – bevonódik az olvasásba (pl.: „A beszélgetés fonala még elvágja a torkodat.”), úgy egyes konvencionális összetételek is föltűnhetnek „új” színben, anélkül, hogy alaki változás menne végbe testükben. Ilyen a fellegvár, mely találmányként, egyéni szóalkotásként tűnik föl, mikor valamiként a képzelet baljós építményeként határozódik meg a versben, noha közismert összetétel. Ami pedig már kevésbé mondható pszeudo-hapaxnak, de az utóbbival rokon, az a Fellegjárás (szintén könyvcím), mely ismét önértelmezés, és egyfajta – dinamizmust, imaginációt szem elől nem tévesztő – versmeghatározás. A fentiekben bemutatott összefüggések mellett előadásomban a humorról is szólnék, ugyanis Marnonál gyakran szójátékról, esetleg szóviccről beszélhetünk akkor, amikor hapaxról – lásd például: goyahír –, kérdés azonban, hogy milyen jellegű ez a komikum, mikor nyithatja meg a nevetés útjait, és mikor nem, hogyan formálja tehát azt a képet, amelyet a közismerten és kitartóan éles Marno-líra önmagáról megalkot és föltár. Dunajcsik Mátyás: A líra mint kommentár, a kommentár mint líra – Marno János két Proust-szövege kapcsán Marcel Proust és Marno János együttes említése első hallásra két összeegyeztethetetlen figura találkozása az irodalomkritika frivol boncasztalán, a találkozás azonban mégis megtörtént az ezredforduló környékén az Enigma folyóirat 2000-2001. 26-27. számának hasábjain, melyeket teljes egészében Marcel Proust életművének szenteltek, és melyekben Marno két szöveggel is képviseltette magát: a H szerelme című verssel, és a Levél a szerkesztőnek című szöveggel, melynek műfaji besorolása maga is elméleti tisztázásra szorul. Mindkét Marno-szöveg témája és-vagy apropója Proust, pontosabban a szerző Prousthoz való viszonya, még pontosabban: maga a szerző, mivel ebben a két szövegben az értekező kommentár és a személyes líra keresztbe-kasul fertőzik egymást, miközben éppen a Marno és Proust közötti fertőzéseket állítják elénk. Az előadás ezeknek a fertőződéseknek a bővebb kibontására, ha tetszik: kiboncolására tesz kísérletet, a vizsgálatba bevonva néhány más Marno-szöveget is. Mi történik a prousti világgal, ha Marno János énvesztő személyességének hangfekvésében kell megnyilvánulnia? Hogyan viselkedik Marno, mint értekező lírikus, ha mintegy a külső felkérés kényszere alatt, a prousti világot kapja reflexiójának nyersanyagaként? Ennek próbálok meg utánajárni. Harmath Artemisz: Mi az a „sgrafitto-vers”?- A Marno-líra irodalomtörténeti gyökerei és egyedisége Marno János lírája, ha irodalomtörténeti előzményeket keresünk, akkor az (új-) „tárgyias” illetve az (új-) „hermetikus” líra vonulatába illeszkedik leginkább. Bár A semmi esélye című verseskötet lírai darabjait a könyv elején álló T.S. Eliot-mottó már közvetlenül is a tárgyias líra köréhez fűzhetné, néhány, a kategóriától elütő, egyediségét szavatoló vonást szintén mutat e költészet, amelyekre versértelmezéseken keresztül igyekszem kitérni. Kulcsár Szabó Ernő az „új elvont tárgyiasságot” összekapcsolja a hermetizmus jelentéskörével. Egyúttal alapot vet többek között Schein Gábor fölfogásának, aki a hermetizmus fogalmát nem stílusjegyek halmazaként, hanem egyfajta költői jelhasználatként, a jelre, a jelölt mozgására koncentráltató, jelentéssokszorozó költészetként magyarázza és alkalmazza. Marno János más módszerekkel együtt alapvetően egy rafinált tükörszerkezet segítségével éri el ezt a jelölőmozgásra fókuszáltató jelentéssokszorozást. Poétikája nem csak arra alkalmas, hogy a költészet és költeményei tükröző képességét fókuszba állítsa, hanem arra is, hogy a tükrözés allegorikus szerkezetének megfelelően más hordozókon (pl. a grammatikán) keresztül a befogadás aktusában újramodellálja ezt a folyamatot. Állandóan fölébresztve-elaltatva a fölismerést, hogy a folyamat csupán tükröződés, és mint ilyen, sem lokálisan, sem időben nem ragadható meg, nem rögzíthető. Szó lesz Marno Narcissus-mítoszinterpretációjáról is, hiszen ez sem független a hermetikus és tárgyias jelhasználattól, amely az új kötetben is tükörszerkezetekben valósul meg. Marno Narcissus-paradigmája A semmi esélye-kötetben némileg mégis módosul. Hiszen a szubjektum, Nárcisz a narratív ígérettel és a Nárcisz készül-cím gerjesztette elvárásainkkal szemben sosem készül el, sosem készülhet el. A semmi esélyeegymásnak is ellentmondó jelentésbeli válaszokat, és ezektől elválaszthatatlanul poétikai megvalósulásában is eltérő nyelvi választ ad a miértre. Ezeket a grammatikailag és retorikailag szintén észlelhető válaszlehetőségeket egyetlen vers értelmezésén keresztül próbálom meg e két dimenzió összefüggésében bemutatni. Végül, a részben a tárgyias és hermetikus lírához sorolható, részben ettől eltérő Marno-versek (ha tetszik „sgrafitto-versek”) sajátosan magyar íze mellett érvelek. De mi az a „sgrafitto-vers”? Krusovszky Dénes: Nyers fogalmak - metafizika és anyagszerűség Marno János lírájában Margócsy István 1995-ben megjelent „névszón ige” című tanulmányában az újabb magyar költészet jellegzetes fordulatát abban vélte felismerni, ahogy a szavak helyett a mondatok felé fordult a líra érdeklődése. A nyolcvanas évek végétől kezdve valóban a mondatlíra erősödött meg, de, hogy nem vált kizárólagossá, arra éppen Marno János kísérletező költészete a bizonyíték. Ez azonban nem azt jelenti, hogy Marno viszonya a szó-lírával egy korábbi irányvonal közvetlen folytatása lenne, éppen ellenkezőleg, Marno újszerű, egyéni viszonyt alakított ki a vers matériájával, a szó- és a mondatlíra egymásra játszásával, egymást feltételező alakzataik lírává formálásával. Másképpen megfogalmazva, a marnoi költészet már kezdettől a nyelv kettős természetének párhuzamos működtetésével hozza létre sajátos beszédmódját, azaz a nyelvet egyfelől mint matériát, mint – szó szerint – nyers-anyagot használja, másfelől az anyagszerűség mögötti fogalmit, a lírai megszólalás metafizikusságát is hangsúlyozza. Előadásomban ennek a kettősségnek a különféle aspektusait szeretném körülírni, bemutatva, hogy milyen módokon jelent meg ez a vonulat Marno életművének különböző időszakaiban, a versek mellett külön kitérve a szerző reflektív, kritikai írásaira, kisprózájára, s ezeken keresztül a magyar líra-tradícióhoz fűződő viszonyára is. Nemes Z. Márió: Az epileptikus logosz Testi/testies motívumok Marno János költészetében „A lélek kiterjedt, de nem tud róla.” - írja Sigmund Freud egy ritkán idézett szövegtöredékben. Ezzel a mondattal Marno János költészetének is az elevenébe találunk. Nem a közepébe, hiszen ez a poétika azzal tüntet, hogy nem rendelkezik megnyugtató centrummal. Nincsenek konceptuális programok és/vagy tisztán elkülöníthető korszakok, csak a nyelv hipertrófiás elevensége van, amibe érzéki és fogalmi egyaránt beleomlik. Ebben az örvényben nincsen biztos tudás, vagy kiszámítható értelemkonstrukció, hiszen a lélek sem tud önmagáról, mert állandó eszméletvesztésben van, de ennek az éber-álomnak az eredménye nem hallgatás, hanem egy epileptikus logosz feltárulása. Előadásomban ezen epileptikus logosz működését szeretném megvizsgálni, azt a folyamatot, ahogy a nyelv állandóan felmutatja és megvonja saját materialitását, vagyis ahogy a lélek, ami mindig test is, „megérzi” más-létét, így önmaga balsejtelme lesz. Ennek a folyamatnak a rekonstrukciójához Marno János költészetében felbukkanó testi/testies motívumok elemzésére törekszem, mert csak így tartom megközelíthetőnek a versekben feltáruló logosz „hasadt” érzékiségét. Radics Viktória: Kettős spirál Előadásom Marno legújabb könyvének szerkezetével, két főciklusával és alciklusaival, a Nárcisz- és az Anna-versekkel foglalkozik, ezen belül az egyes versek dinamikájával és szintjeivel. Fő tézisem szerint a Nárcisz-ciklusban az eszmélődés, az Anna-ciklusban pedig a hallucinációk vezérlik a versképződést, a két, ismeretelméletileg egyenrangú „spirál” pedig egymásba akad, egyszerre „üti” és kiegészíti egymást. Ezeken belül különböző alciklusokat különböztetek meg, úgy mint ontológiai, metafizikai, metapoétikai, metanyelvi, arspoetikus, emlékező stb. verseket. Fel szeretném hívni a figyelmet a versek két fókuszára, a nyelvi eszmélődésre és a halálra való ráeszmélésre, valamint a szerelmi metamorfózis tragédia- és komédia-közeli dramatikájára. Szegő János: "Nincsen líra fordítás nélkül, avagy a szórend anarchiája - Marno János fordító és fordított esztétikája" Marno János közvetlen és közvetett hatása a legfiatalabb és a fiatal magyar költészetre mára, Tandorival szólva: Evidenciatörténet. Ezúttal ennek a történetnek nem a mában és a holnapban csúcsosodó hullámait venném szemügyre, hanem a diskurzus kezdetét. Előadásomban az esszéista, kritikus Marno lírára és poétikára, irodalomra és esztétikára vonatkozó megjegyzéseit sodornám olyan közös kontextusba, mely tekintettel van Marno nem-lírai életművére, gondolok itt Az anarchia szórendje rövid-prózáira, és megkerülhetetlen műfordítói praxisára is. Tizenhárom új tagot vett fel a József Attila Kör Irodalmi Egyesületbe a szigligeti JAK-tábor utolsó napján megtartott közgyűlés 2010. augusztus 28-án. Az alábbiakban röviden bemutatjuk, kik is ők.
Balajthy Ágnes 1987-ben született, Debrecenben él; a debreceni Szkholion folyóirat egyik szerkesztője, recenziói, tanulmányai többek között az Alföldben, a Parnasszusban és a Debreceni Disputában jelentek meg. Bencsik Orsolya, aki 1985-ben született és Szegeden él, önálló kötete Kékítőt old az én vizében címen jelent meg, verseit, rövidprózáit, műfordításait és kritikáit főként a Symposion, Irodalmi Jelen és Híd folyóiratokban publikálja. Csutak Gabriella 1977-ben született, Marosvásárhelyen él; novelláit, fordításait, kritikáit főleg a Látó és az Élet és Irodalom közli. Fehér Renátó 1989-es születésű, Budapesten él, versei többek között az Apokrifban és az Életünkben jelentek meg. Herczeg Ákos 1983-ban született, Debrecenben él és dolgozik, recenziókat, tanulmányokat ír, melyeket főként az Alföldben és a Debreceni Disputában publikált. Kemény Lili 1993-as születésű, budapesti; verseit – többek között – közölte az Irodalmi Jelen és a Műút,valamint a 2010-es Szép versek antológiába is beválogatták. Kollár Árpád 1980-ban született, Szegeden él; a Fiatal Írók Szövetsége elnökségi tagja; versesköteteinek címe Például a madzag és Nem Szarajevóban. Tanulmányokat, kritikákat, esszéket is publikál, melyek – akárcsak versei – többek között az a Tiszatájban, az Alföldben, a Hídban jelentek meg. Kupa Júlia 1988-as születésű, budapesti; a Hajtűkanyar és az Erlinpáholy irodalmi csoportok tagja, publikált a Műútban és a Vörös Postakocsiban, novellákat ír. Kürti László a Magyar Írószövetség tagja, 1976-ban született, Mátészalkán él és dolgozik irodalomszervezőként, szerkesztőként; versesköteteinek címe: Félszavak és Akvárium; lírai műveit olvashattuk többek között az Élet és Irodalomban, a Vörös Postakocsiban, az Alföldben és a Bárkában is. Márkus András 1988-ban született, Kolozsváron él; tagja az Erdélyi Magyar Írók Ligájának és a Kolozsvári Literátor Klubnak; két verseskötete jelent meg, Álmomban macskát szült a nőm és Ki lesz a barna lányban?címen, prózakötete, a Paraszttartók kézikönyve megjelenés alatt áll. Mátrai Diána 1983-ban született, budapesti; kritikus, színházi rovatvezető, dramaturgnak készül a Színművészeti Egyetemen, és főként a prae.hu-ra ír. Nagy Zsuka 1977-es születésű, Nyíregyházán él, verseskötetének címe mégismarionett, költeményeit pedig főleg a Vörös Postakocsi, a Bárka, a Műút, a Parnasszus közölte. Sirbik Attila 1978-ban született, Szabadkán él; a Symposion folyóirat főszerkesztője, készülő regényének címe St. Euphemia, a próza mellett ír esszéket, tanulmányokat és kritikákat, melyeket például a Kilátóban és a Magyar Szóban publikál. Úgy gondolod, jó verseket írsz? Netán a próza mesterének tartod magad? Velünk kipróbálhatod. Középiskolai korosztály számára íróiskolát indít a József Attila Irodalmi Egyesület Budapesten, szeminárium jelleggel. A prózaórákat Cserna-Szabó András tartja, a versszemináriumokat Sopotnik Zoltán.
A 10 alkalommal és egyenként másfél órásra tervezett foglalkozások első felében klasszikus vers- és novellaelemzés lesz, természetesen a hallgatókat is bevonva, nem hegyibeszéd-jelleggel. Kezdések és zárások, novellaszerkezetek, csúcspontok és késleltetések, figurateremtés, nyelvi eszközök... A második részben az előző órán kijelölt szöveges feladatokat beszélik át a csoportok. Információk az irodalmi életről — első kézből. Helyszín: Nyitott Műhely (Ráth György u. 4.) Időpontok: — próza: csütörtök, 16 óra (első alkalom: március 25.) — vers: péntek, 16 óra (első alkalom: március 26.) Részvételi díj: 10 000 Ft. A jelentkezési díjat kérjük előre fizetni. Nevünk, címünk: József Attila Kör Irodalmi Egyesület, 1062 Budapest, Bajza u. 18. Számlaszám: 11706016-20464170. Jelentkezési határidő: 2009. március 22., hétfő éjfél. Jelentkezni kizárólag e-mailben lehet, a JAK e-mailcímén: [email protected] Akiktől tanulni lehet: Cserna-Szabó András (1974) novellista, gasztronómiai újságíró. Kötetei: Fél négy (Magvető, 1998), Fél hét (Magvető, 2001), Félelem és reszketés Nagyhályogon (Magvető, 2003), Levin körút — hasnovellák, gasztroesszék (Ulpius-ház, 2004), Jaj a legyőzötteknek, avagy süssünk-főzzünk másnaposan (A macskajaj regénye 52 recepttel) — Darida Benedekkel közösen (Alexandra, 2007), Puszibolt (Magvető, 2008), Mérgezett hajtűk — esszék (Magvető, 2009) Sopotnik Zoltán (1974) költő, szerkesztő. Kötetei: Krokodil (Kortárs, 2003), Az őszinteség közepe (JAK–L’Harmattan, 2006), Futóalbum (Kalligram, 2009). A József Attila Kör Irodalmi Egyesület a MASZRE 5 millió forintos támogatásával, valamint az NKA egyedi rendezvénytámogatásaival hozzávetőleg 350 fellépő részvételével mintegy 150 különböző magyarországi programot valósított meg, melyeknek nehéz megbecsülni a pontos számát a többnapos nagyfesztiválok, nagyrendezvények, beszélgetéssorozatok, szemináriumok (JAK-tábor Szigligeten, JAK Tanulmányi Napok, JAK-Piknik, ImPulzus, Marno-Nap, etc) miatt. Az alábbiakban ezeket a programokat részletezzük.
http://prae.hu/prae/articles.php?aid=2743&cat=3 (Vécsei Rita Andrea a prae.hu általános művészeti portálon) http://litera.hu/hirek/a-szavak-hatasara (Turi Tímea a litera irodalmi portálon) http://irodalmijelen.hu/node/5236 (Kántás Balázs az Irodalmi Jelenen) http://www.magyarhirlap.hu/kultura/irodalom_zene_es_kepregeny_marketinggel.html (Pion István a Magyar Hírlap hasábjain)
http://www.litera.hu/hirek/konyvhet-a-civisvarosban (Áfra János a Litera irodalmi portálon)
A József Attila Kör Irodalmi Egyesület a MASZRE 3 millió forintos támogatásával, valamint az NKA egyedi rendezvénytámogatásaival hozzávetőleg 170 fellépő részvételével mintegy 60 különböző nemzetközi programot valósított meg, melyeknek nehéz megbecsülni a pontos számát a többnapos nagyfesztiválok, többnapos tábor és műhely (Műfordító Tábor, SÍN-BUSZ Fesztivál, Opening our Closed Shops) miatt. Az alábbiakban ezeket a programokat részletezzük.
|
