József Attila Kör
  • Hírek
  • Tagok
    • Tagfelvétel
  • Kiadványok
    • Melting books
    • Világirodalmi sorozat
    • JAK-füzetek
    • SzínText
  • Programok
    • Műfordító tábor
    • JAK-piknik
    • Kötet előttiek
    • JAK-tábor >
      • Titkos naplók
    • KULTOK
    • Letölthető hanganyagok
  • Jakkendő-díj
  • Nemzetközi kapcsolatok
    • YoungLit4V4
    • Solitude-ösztöndíj
    • Re.Verse V4
  • JAK-Retro
  • EN
  • Hírek
  • Tagok
    • Tagfelvétel
  • Kiadványok
    • Melting books
    • Világirodalmi sorozat
    • JAK-füzetek
    • SzínText
  • Programok
    • Műfordító tábor
    • JAK-piknik
    • Kötet előttiek
    • JAK-tábor >
      • Titkos naplók
    • KULTOK
    • Letölthető hanganyagok
  • Jakkendő-díj
  • Nemzetközi kapcsolatok
    • YoungLit4V4
    • Solitude-ösztöndíj
    • Re.Verse V4
  • JAK-Retro
  • EN
József Attila Kör

29. MÉSZÁROS SÁNDOR: A KÉK HEGYEKEN TÚL...

10/12/2018

Comments

 
"Kocsin a szállásunk s országúton a hazánk" – sóhajtja keserűen Szőts Ferenc bukovinai székely parasztember, aki 1941-ben útra kelt, elhagyta szülőhazáját, hogy átjusson az Északi-Kárpátokon, "a kék hegyeken túl", Magyarországra. A vonaton értesül gróf Teleki Pál öngyilkosságáról, s hirtelen belédöbben: "odahagytunk mindent, itt vagyunk, s nem tudom, mi történik velem a következő percen."

Hasonló sorsra jutottak, hasonló sorssal vertek (szerbek, svábok) házaiban települnek le a bukovinai székely családok. Ahová a történelem forgószele veti őket, oda sodródnak. Útjukon találkoznak lengyel menekültekkel, akik "hullanak, mint rostából a mag", bevagonírozott zsidókkal, házukat elhagyni kényszerített svábokkal.

A Debrecenben élő Mészáros Sándor a bukovinai székelység nyelvén írta meg elbeszélő főhőse vallomása alapján ezt a sajátos XX. századi legendáriumot. Mert vallomás ez a könyv, nemcsak a bukovinai székelyekről, hanem modellértéke révén minden kisebbségben élő közösség sorsáról és hitéről, hányattatásairól – és a nyelv megtartó erejéről. Vallomás a történelemről, amelynek kegyetlen sorsfordulóiban erkölcsi tetté minősülhet a túlélésért, a puszta megmaradásért vívott harc is, vallomás a föld szeretetéről, a munka, a gazdálkodás morális tartalmáról, a kisebb kompromsszumok megtétele közepett is szuverénnek megmaradó, hitben-erkölcsben éppen szenvedései által megerősített emberről.
Comments
Powered by Create your own unique website with customizable templates.