9. KÁ! KÁ! KÁ! A FÖLÖSPÉLDÁNY GYŰJTÉSE

A Fölöspéldány csoport 1979-ben alakult meg fiatal írókból és képzőművészekből. Egyike volt az első "új hullámos" művészeti társulásoknak Magyarországon. Mint a legtöbb "új hullámos" névválasztásban, a Fölöspéldányéban is a bürokrácia bája iránti fogékonyság és az ironikus katasztrofizmus szelleme érhető tetten: 1979-ben a csoport több tagja az Országos Széchényi Könyvtár úgynevezett Fölöspéldány Központjában dolgozott. A csoport idáig csak "élő" irodalmi koncerteken lépett fel – több ízben az azóta feloszlott Beatrice együttessel közösen –, ez a füzet első nyomtatott "fellépésük". Meglehet, hogy első irodalmi lecsapódása annak a szemléletmódnak, amelyet a zenében "új hullámnak" és a képzőművészetben "új szenzibilitásnak" neveznek a 70-es évek vége óta. Épp ezért jellemző vonása a magánszférából, a magánemberi kapcsolatokból való kiindulás, a művészi utak, önértelmezések, életformák sokfélesége, az együttlét jóérzése, mely nem az irodalmi doktrínára felesküdött művészetmegváltók kollektív fanatizmusából, hanem az élet változatossága, sokrétűsége, a személyiség autonómiája mellett hitet tevőknek egymás iránti szeretetéből fakad. A nyilvános irodalmi koncertek lármájával szemben ez a füzet inkább valamilyen új irodalmi intimitás kialakítása felé mutat: nem antológia, nem külön erre az alkalomra írt művek tárháza, hanem egyszerűen néhány kitépett lap a Fölöspéldány valóságos életéből, mely nem válik szét irodalomra és nem-irodalomra.

"Rúgj a nembeliség kongó valagába! A mindennapokat szólítsd meg! Kerüld a ma bevett irodalmi formákat, mielőtt az irodalom kivet magából! Aki nem ezt teszi, maga is nullává foszlik. Hogyan szólítsad meg? Tettekkel, gesztusokkal, életeddel, azzal, ahogyan ránézel valakire, ahogy reggelizel, azzal, ahogy újságot olvasol és a lakáshirdetési rovatot bögészed, azzal, ahogy röhögve kitöltesz egy lottót, azzal, ahogy megírsz egy verset, ahogy rögzítesz egy gondolatot, elkapsz egy emlékképet, azzal, ahogy valakivel elbeszélgetsz."

"költők nincsenek írók se többé valami új vallás van (t)erjedőben aminek nem ismerjük a rítusait csak téblábolunk szövegeink között túl és innen és innen és túl ez most 'vers' vagy 'próza' esetleg 'prózavers' vagy netán 'verspróza'? félellenségeim! hát hogy is vagyunk a sasszemű erdőkerülővel aki nem látta a fától a fát?"

Bernáth(y) Sándor
Györe Balázs
El Kazovszkij
Kemenczky Judit
Kőbányai János
Szilágyi Ákos
Szkárosi Endre
Temesi Ferenc